A fafurulya karbantartása

A befújás

A fából készült furulyának hozzá kell szoknia a meleghez és a nedvességhez, ezért az új hangszert fokozatosan kell befújni, az alábbi táblázat szerint:

IdőtartamEnnyit szabad játszani
1. hét10 perc/nap
2. hét15 perc/nap
3. hét20 perc/nap
4. hét30 perc/nap

Egy hónap elteltével fokozatosan tovább növelhetjük a napi időt. Nagyon fontos már a kezdetektől, hogy szép, telt, minőségi hangon játszunk a befújás ideje alatt, ügyelve az intonációra (tisztaságra) is. A befújást a középfekvésben kezdjük, második héttől a legmélyebb hangokkal bővíthetjük a hangkészletet, de a felső regisztert csak a negyedik héttől használjuk.

A hangszer gondozása

A furulya tárolása

Sose tegyük ki a hangszert túlzott melegnek, vagy hidegnek, illetve hirtelen hőmérséklet-változásnak, mert ez a hangszer repedéséhez vezethet. Ne tegyük a hangszert fűtőtest mellé (vagy rá), védjük a közvetlen napsütéstől, ne hagyjuk parkoló autóban, stb. Ha hideg a hangszer, először a kezünkben melegítsük fel, mielőtt játszanánk rajta, ezzel megelőzhetjük a túlzott páralecsapódást (dugulást) a szélcsatornában.

Használat után gondosan töröljük ki a hangszert és hagyjuk kiszáradni, otthon érdemes a tokjából kivenni és úgy tartani.

Detergens bejuttatása a szélcsatornába

Ha a páralecsapódástól gyakran eldugul a furulya, használjunk detergenst a jelenség megszüntetésére. Készre kikevert detergens kapható (pl. a Moeck furulyaápoló készletében), de magunk is elkészíthetjük. Ehhez mosogatószerből és vízből készítsünk gyenge (1:50) oldatot, tegyünk bele néhány csepp tiszta alkoholt, majd ezt a keveréket egy szemcseppentő segítségével juttassuk a szélcsatornába. Ügyeljünk arra, hogy a teljes belső felületet benedvesítse a detergens.

Ha a páralecsapódástól gyakran eldugul a furulya, használjunk detergenst a jelenség megszüntetésére. Készre kikevert detergens kapható (pl. a Moeck furulyaápoló készletében), de magunk is elkészíthetjük. Ehhez mosogatószerből és vízből készítsünk gyenge (1:50) oldatot, tegyünk bele néhány csepp tiszta alkoholt, majd ezt a keveréket egy szemcseppentő segítségével juttassuk a szélcsatornába. Ügyeljünk arra, hogy a teljes belső felületet benedvesítse a detergens.

Ezek után fújjuk ki a maradékot, de visszafelé, azaz a tenyerünkkel takarjuk be a fejrész alját, majd a labium felől fújjunk bele, így a csőrrészen fog távozni a felesleg. Ezt töröljük le, majd hagyjuk megszáradni a hangszert.

Olajozás

Nem mindegyik fafurulyát szükséges olajozni, vannak hangszerek, amelyeket gyárilag impregnálnak. Erről a hangszer vásárlásakor tájékozódjunk. Azokat a furulyákat, melyeket viszont így nem kezeltek, bizonyos időközönként olajozni kell. Legalkalmasabb a gyógyszertári mandulaolaj, esetleg a lenolaj. Más olajjal ne kísérletezzünk, mert beszáradnak és avasodnak.

Az új hangszert 3 havonta kell olajozni az első évben, utána már elég csak félévente, vagy évente egyszer. Ha úgy látjuk, hogy nagyon száraz a furulya belső furata, olajozzuk meg. (Előtte legalább egy napig ne játsszunk rajta!) Használjunk erre a célra egy rongyot, amit az olajjal átitatva többször húzzunk át a hangszer belsején. Vigyázzunk, a dugót (block) ne érje olaj! Ugyanígy nem szabad olajozni a szélcsatornát sem. A kívülről lakkozott hangszert csak belül olajozzuk.

Az olajozás határa

A labiumot egy ecsettel olajozzuk, ügyelve arra, hogy a peremét (élét) véletlenül se sértsük meg. Olajozás után hagyjuk a hangszert néhány óráig (egy napig), hogy magába szívhassa a fa az olajat.

Az illesztés cérnázása

Cérnázás

Sok hangszernél parafát használnak az illesztések szigetelésére, de ez gyakran néhány év alatt leválik, elenged a ragasztó. Ezért célszerűbb megoldás a „cérnázás”. Ehhez csak cérnára van szükség, a színét szabadon megválaszthatjuk. 🙂 Miután leszedtük a parafát, az ábra szerint kezdjük egyenletesen feltekerni a cérnát.

Hurok készítése

A hurkot az elején azért készítjük, hogy a cérnázás befejeztével be tudjuk húzni a cérna végét. (Így elkerülhetjük a letekeredést.) Addig tekerjük be, amíg még szorosan, de össze tudjuk illeszteni a részeket. Idővel ugyanis tömörödni fog a cérna, így az illesztés is egyre lazább lesz. Ilyenkor persze ismét tekerhetünk rá cérnát, de ha túl szorosnak találjuk, le is szedhetünk belőle. A cérnázás végén az utolsó „sor” cérnát húzzuk át méhviaszon (pl. méhviaszos gyertya), így jobban fog szigetelni és könnyebb is lesz összeilleszteni a részeket.

Végezetül húzzuk be a cérna végét.

Philippe Bolton hangszerkészítő mester cikke alapján